#7. Pénteki kitárgyalós - Túl az első sokkon, azaz átverekedtem magam az írásbeliken...
16:25:00
... illetve még egy hátra van, de már nem bírtam addig várni a poszttal! :)
Mikor elkezdtem a blogot, ha jól emlékszem már akkor említettem, hogy végzős vagyok és érettségire készülök - talán túl sokszor is, de akkoriban és még most is ez a legmeghatározóbb esemény és dolog az életemben.
Öt éven keresztül készítettek fel az érettségire, hogy mennyire nehéz lesz, hajtottak már majdnem úgy, mint a lovat, az utolsó, maradék erőt is kipréselték belőlem/belőlünk, azért, hogy minél jobban teljesítsünk. Hogy ez mire volt jó és mire volt elég?
Arra mindenesetre NEM volt jó, hogy mire eljött a bizonyos május másodikai hétfő, az írásbeli érettségik első napja úgy éreztem, hogy nincs erőm arra, hogy bemenjek az iskolába és megírjam azt a fránya magyart. Viszont azt mindenképp meg kell jegyeznem, hogy a háttér tudást megadták - már aki, de ebbe nem szeretnék belemenni, mert ez nem arról szól, hogy leszóljam és becsméreljem bárki munkáját vagy viselkedését, hanem arról, hogy én magam mit teljesítettem.
Tehát eljött a hétfő, az egyetlen nap, amitől nem féltem, mert a magyart kellett megírni.
Számomra semmilyen nehézséget nem okozott az első, szövegértés rész. Szerintem nagyon jó, érthető, könnyen olvasható szöveget kaptunk, amihez vegyes feladatokat kaptunk. Valóban volt olyan, ami szövegértést igényelt, logikai gondolkodást vagy csak egyszerű kreativitást, amikor nekünk kellett címet adni egyes bekezdéseknek. A feladatok mennyisége a szöveghez képest szerintem arányos volt. Az külön jó volt, hogy egy bekezdés nem volt fél oldal, így gyorsan át lehetett futni a szöveget. Az egyetlen mumus az idő volt, legalábbis nekem, mert nem mértem fel, hogy mindössze egy óra van a feladatok megoldására - erre akkor ébredtem rá, mikor fél óra elteltével három feladattal voltam készen azért, mert inkább hússzor átgondoltam a választ, de szerencsére még idő előtt sikerült befejeznem.
A második résznél számomra egyértelmű volt, hogy az érvelést fogom választani, mivel az elmúlt egy évben ezt gyakoroltuk. A téma a kérdezés fontossága és szerepe volt és, hogy szerintünk jó dolog e kérdezni. Elsőre bevallom őszintén pánikba estem, de miután nyugodtan átgondoltam, hogy melyek azok a művek, amikben erősen jelen van ez a téma, már egyáltalán nem tűnt nehéznek a feladat.
A keddi nap és a matek volt az én mumusom. Nagyon nem vártam, és hatalmas gyomorideggel mentem be a terembe. Hogy ennek mi volt az oka? Sosem volt erősségem a matek, és ez még mindig nem változott, úgyhogy mikor írtam folyton az lebegett a szemem előtt, hogy csak a kettes legyen meg - szégyen-nem szégyen. Az első részt, amikor megkaptuk, csak akkor fogott el igazán a pánik, hiszen csupán negyvenöt perc állt a rendelkezésünkre. Egyszerű taktikám volt: amiben tuti biztos voltam, megcsináltam, amiben pedig nem, azt a végére hagytam, hogy majd visszatérek rá. Így sikerült megcsinálom azt hiszem tizenegy feladatot, már nem emlékszem rá. A második résznél őszintén szólva semmi taktikám nem volt. Egyik feladatról ugráltam a másikra, hogy mindegyikbe legyen valami írva, hátha kapok részpontot. Igazából szerintem magamhoz képest egész jól teljesítettem - legalábbis remélem.
A szerdának és ezzel együtt a törinek eléggé vegyes érzelmekkel indultam neki, mert féltem attól, hogy a régebbi anyagrészekre nem emlékszem annyira, hogy meg tudjam oldani az azokkal kapcsolatos feladatokat. Ennek ellenére az athéni demokráciához kapcsolódó feladatot gondolkodás nélkül kipipáltam. Természetesen itt is voltak feladatok, amik egyszerűbbek, illetve kevésbé egyszerűek voltak. Néhány forrásból én személy szerint nem igazán jöttem ki sikeresen, de ettől függetlenül sikerült megoldanom - remélhetőleg. Minden feladatot végig csináltam, kisebb-nagyobb gondolkodásokkal. Véltem felfedezni hibát magában a feladatban, amikor azt kérték, hogy az A diagramról olvassam le az adatot, ami közben a B diagramon szerepelt, de egyébként nem volt zavaró, hiszen, aki egy kicsit is figyelt annak leesett, hogy mit is kell akkor valójában nézni.
A törinél az esszé volt az, amitől viszont nagyon féltem. A vicces az egészben, hogy reggel, amikor a barátnőmmel sétáltunk be a suliba azt mondtam neki, hogy mindegy mi lesz, csak legyen az esszé témák között Mária Terézia és Károly Róbert. Aztán, amikor megláttam, hogy valóban benne vannak, kedvem lett volna felállni és örömömben táncot lejteni. :D
És végül eljött a mai nap is, az amelyiktől a leges-legjobban féltem, a német. Magában annyira nem is lett volna rémisztő, ha nem emelten érettségiztem volna belőle. A nyugtató tényező az volt, hogy az egész osztályom ott volt, és a beosztott teremben is csak mi voltunk, így nem szorongtam azért is, mert tök ismeretlen arcok vettek körül. Szóval, hogy miért is volt olyan nagy a félelem? Hát "csupán csak" azért, mert emelten nem csak az múlik, hogy négyes vagy ötös lesz, hanem a nyelvvizsgám is, ami azért szerintem nem egy kis dolog.
Tehát nyolc órakor meg is kaptuk az első részt, ami az olvasott szövegértés volt és szerintem egész jó szövegeket kaptunk. Volt olyan is, ami az elejétől a végéig érthető volt, semmi nehézség nem volt benne, és a feladat is csak igaz-hamis jelölős volt, szóval szerintem igazán megoldható volt. Aztán jött a nyelvhelyesség, ami nekem a mélypontom, és erről igazán nagyon mondani sem tudok mit, mert egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy jók-e azok, amiket írtam. Következett egy tizenöt perces szünet, amire azt hiszem mindenkinek hatalmas szüksége volt, majd következett mindenki rémálma a hallott szövegértés. Ha átlagban nézem és azokhoz hasonlítom, amiket már hallottam szerintem az idei egy középnehéz magnózás volt, hiszen semmilyen háttérzaj nem volt -, ami mondjuk hatalmas könnyítés -, illetve a szövegek is nagyjából egészében érthetőek is voltak. Végül jött a levél, amire kilencven percünk volt és a témák is fantasztikusak voltak. A rövid levél témája a mobil használat az iskolákban, míg a hosszúé a fiatalok nyaralási célpontjai voltak - a másik hosszú nem tudom mi volt, mert el sem olvastam, miután megláttam az első témát. Mindkét téma olyan volt, amiről hosszasan lehetett írni, és érintett is minket.
A bejegyzés elején említettem, hogy még hátra van egy írásbelim, ami egy szakmai írásbeli lesz (marketing+turizmus+szálloda ismeretek), de ettől már annyira nem tartok.
Nagyobb volt az érettségi füstje, mint a lángja ennyit tudok mondani. Sokkal jobban megijesztettek minket, mint amennyire félni kellett, bár lehet ezt azért is írom, mert összességében szerintem egészen megoldható dolgozatokat kaptunk minden tantárgyból.
Most már "csak" a szóbelik vannak hátra, amihez mindenkinek előre is sok sikert kívánok! :)
És kérdezném sorstársaimat, nektek hogyan sikerültek? Hogy tudtatok megbirkózni a feladatokkal? :)
2 megjegyzés
Szia!
VálaszTörlésEgy kis facebook csevej után áttérek ide is. Először is sajnálom, hogy eltűntem az éterben, de nem igazán volt időm blogokat olvasni az elmúlt néhány hétben/hónapban.
Az érettségikre rátérve: én emelteztem magyarból, tehát magára a középszintre nem tudok reagálni, viszont a saját dolgozatom szerintem jól sikerült. Volt vagy két feladat ami nem ment, de nekünk három fogalmazás volt, és mindegyikre jó témák voltak, szóval szerintem nem lesz gond vele.
A matek nekem is mumus volt, de én amúgy kb leszartam (már bocsánat). Az utóbbi időben megállás nélkül matekoztunk amikor csak alkalom adódott rá (elkért fizikák, helyettesített nyelvórák, osztályfőnökik, plusz órák tavaszi szünetben), de még így is elég gáz lett. Az első része könnyebb volt szerintem mint szokott lenni, de a második cserébe veszett nehéz volt, ami csak azért gáz, mert így az ember nem lendült bele az elején. Viszont mindent amit tudtam ellenőriztem, válaszokat írtam, képletek ki voltak írva, meg a tételnevek, meg mindent levezettem, hátha adnak rá pontot. Amikor kijöttem azt hittem akár a hármas is meglehet, azóta boldog vagyok ha a kettes megvan, aminek meg kell lennie, mert addig néztem a megoldókulcsot, míg össze nem jött.
Töriből kb semmit nem tudtam, mikor bementem, de mondták hogy az atlaszban minden benne van (amit ott nyitottam ki először, de sebaj), és én ezt eleinte nem akartam elhinni, de mint kiderült tényleg benne volt. Szerintem magamhoz képest jól sikerült, meg nem volt vészesen nehéz. Az esszéknél én is megláttam Károly Róbertet meg Mária Teréziát, a többit meg se néztem, mert őket tudtam, szóval éppen boldog voltam. Sztálinról most se tudok kb semmit, szóval inkább maradtam a felvilágosodásnál és a C csomagnál.
Angolból én tavaly középszintűztem, meg októberben emelteztem, szóval azon már hála az égnek túl vagyok (előbbi teljesen lényegtelen, de 94%, míg utóbbi 88%+50pont és potyanyelvvizsga, amit én amúgy már nyolcadikban megcsináltam.)
Nekem még mint említettem huszonharmadikán jön az olasz, a pályaalkalmasságim pedig 25-e, aztán másodikán emelt szóbeli, és 16-17-18 a töri és olasz szóbeli:D
Sok sikert az érettségihez és a felvételihez is!
Ölel,
Fruzsi
Szia!
TörlésSemmi probléma, igazából én se nagyon voltam aktív az elmúlt időszakban, szóval együttesen tűntünk el. De most örülök, hogy ismét "találkozunk". :)
Nekem két osztálytársam emeltezett magyarból, ők valamitől nagyon kiborultak, és kedden azt mesélték még mindig nem értenek egyes feladatot.
A matekkal hasonlóképpen voltam én is. Boldogan jöttem ki azzal a gondolattal, hogy hű még a hármas is meglehet - ugyanis próbaérettségin egy ponton múlt a hármasom - de aztán én is belenéztem a megoldókulcsba és a sírás elkapott, de azóta már úgy vagyok vele, hogy még ha határon is de legyen meg a kettes. :D
A törire az atlasz nekünk maga volt a biblia, anélkül az egész osztály és szerintem nagyon sokan mások is teljesen elvesztek volna. :D:D Csak az atlaszból jöttem rá, hogy kik is voltak "Rákóczi követői" - teljesen hülye vagyok hozzá. Sztálinról semmit nem tudok, a felvilágosodásról se többet, ezért választottam Sztálint, mert ott legalább a forrásból le tudtam írni valamit. :D:D
Nekem hetedikén lesz a német szóbeli, a többi pedig 20-21-22, szóval addig még rágom a körmöm! :\
Sok sikert neked is a továbbiakban és a felvételihez is!!
Ölelééés és nagyon örülök a kommentnek! :) :*